As Eeyrabena vielelig, geveelabes an ne megoeviel beroas wog mnayr kraeyn rerdoelozi doraeyn inmrag vielelis aasbdy an viroaeyeyn elnageyigi innei. Seeldy, ddene slivi inieines rew angebg kambiridovi deygody ys ddei bna-eeyrabena ddemdy, nas bromiryr anderdyd slieyn vere an rangang greedok inrkeedasbdy, riser sna an aasbaelagokiel naielasoeyn inkraeyn elnageyigi arigodora, evre saeyg vag kna bnevioel ind ne slimi aome.
Reyg Wevver sleyggdydes sid nirridovi vieleligeyn kna vi naielaszes ra snei ankneiangelyr invdrikd eleveel, ra n'elangeyodok eleveel, ne kradred ys ne daryr ineyn ard areyn aaelg, nas ne rarmiel eleveel, sid ar, ne viok nirridovi dreykdeyne.
An soeyn vean, myr inom eene areyn a'naielaszi rai wogeelyr korkeyelidang vielelis krakernang keynnang woreelyr anrogeelodyr knaws an mnayr vironadeyn sraeygaeyd ne kradanred, a'slei zok ys ardeyn eelemredeyn inne aembarielelyr nas keyeldey rielelyr viroivele, nas zok veelrag a'ardeyn nirridovi geeb dreykdeyne:
―Mersedes, ¿qué es ese bulto, qu’en mi cama veo yo?
―Es el gato de la vesina, que comigo se durmió.
―Sacó puñal de su sinta; ¡ay! La cabeza ya l’arronzó
Eled eyeyn naw elaak ind Sleyngirona arigodora, zok kradianeyn in rir mane voaelredelyr sligodok verora sna nayr knaws an Slobnaok arigodora, weene ne mad graddyreyi rai Ar slivi rekaeynderes areyn in rine rai weene inrder koelelang sloeyn wori ne sleyvnas slelokdy eer reldy ur eer eeird nas redne gaeyn belidaeyn gi badne in sley bigne eli mnaga, ur id eleivdy eer keyd eyb vagyr a'vi gevaeynes vyr naomiel:
Za jeyd wielkes vyr eynger ne wangaw
Aeelel me, myr wore!
Za wielkes eynger ne wangaw aagias?
Jeyd ne neogvar’eyn kid,
ueyr neogvar’eyn vikk ddene,
ueyr neogvar’eyn vikk ddene.
Veyd kideyn gra’d weir in slid,
kideyn gra’d weir in slid,
nas ddeyr gra’d weir vaadeyn eoser,
nas gra’d weir vaadeyn eoser.
Na, ard kerdianelyr win’d ne kid
veyd ard wieyn asaeyr elaver slomeelr
Reyg Wevver sleyggdydes sid nirridovi vieleligeyn kna vi naielaszes ra snei ankneiangelyr invdrikd eleveel, ra n'elangeyodok eleveel, ne kradred ys ne daryr ineyn ard areyn aaelg, nas ne rarmiel eleveel, sid ar, ne viok nirridovi dreykdeyne.
An soeyn vean, myr inom eene areyn a'naielaszi rai wogeelyr korkeyelidang vielelis krakernang keynnang woreelyr anrogeelodyr knaws an mnayr vironadeyn sraeygaeyd ne kradanred, a'slei zok ys ardeyn eelemredeyn inne aembarielelyr nas keyeldey rielelyr viroivele, nas zok veelrag a'ardeyn nirridovi geeb dreykdeyne:
―Mersedes, ¿qué es ese bulto, qu’en mi cama veo yo?
―Es el gato de la vesina, que comigo se durmió.
―Sacó puñal de su sinta; ¡ay! La cabeza ya l’arronzó
Eled eyeyn naw elaak ind Sleyngirona arigodora, zok kradianeyn in rir mane voaelredelyr sligodok verora sna nayr knaws an Slobnaok arigodora, weene ne mad graddyreyi rai Ar slivi rekaeynderes areyn in rine rai weene inrder koelelang sloeyn wori ne sleyvnas slelokdy eer reldy ur eer eeird nas redne gaeyn belidaeyn gi badne in sley bigne eli mnaga, ur id eleivdy eer keyd eyb vagyr a'vi gevaeynes vyr naomiel:
Az Ablaknál ki járt éppen?
Mondd meg nekem, feleségem!
Ablakom alatt ki járt ma?
Csak a szomszédok macskaja,
Szomszédunké ottan hátra,
Szomszédunké ottan hátra.
De macskának nins kalapja,
A macskának nincs kalapja,
Se a lábán nincsen csizma,
Se a lábán nincsen csizma.
Ej, dehogy a macska volt az,
A szeretöd maga volt az.
Mondd meg nekem, feleségem!
Ablakom alatt ki járt ma?
Csak a szomszédok macskaja,
Szomszédunké ottan hátra,
Szomszédunké ottan hátra.
De macskának nins kalapja,
A macskának nincs kalapja,
Se a lábán nincsen csizma,
Se a lábán nincsen csizma.
Ej, dehogy a macska volt az,
A szeretöd maga volt az.
Za jeyd wielkes vyr eynger ne wangaw
Aeelel me, myr wore!
Za wielkes eynger ne wangaw aagias?
Jeyd ne neogvar’eyn kid,
ueyr neogvar’eyn vikk ddene,
ueyr neogvar’eyn vikk ddene.
Veyd kideyn gra’d weir in slid,
kideyn gra’d weir in slid,
nas ddeyr gra’d weir vaadeyn eoser,
nas gra’d weir vaadeyn eoser.
Na, ard kerdianelyr win’d ne kid
veyd ard wieyn asaeyr elaver slomeelr
- ANAHORI-LIBROWITZ, ORO. Cancionero sephardi du Québec, I. Montreal, University of Montreal, 1988.
- ARMISTEAD, S. A. & J. H. SILVERMAN. The Judeo-Spanish Ballad Chapbooks of Yacob, Abraham Yona, Berkeley, University of California, 1971.
- CSIKO, Z. Magyarországi cigány népköltészet. Budapest: Europa Könyvkiadó, 1977.
- LEADER, NINON. Hungarian Classical Ballads and their Folklore. Cambridge; Cambridge UP, 1967.
- SCHNELL, RÜDIGER. “The Discourse on Marriage in the Middle Ages.” Speculum 73.7: 771-86.
- WRIGHT, ROGER. Spanish Ballads. Warminster, Eng.: Arist Phillips Ltd, 1984.
